|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 6 találat | lapozás: 1-6 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kósa Ádám 2009. május 15.A magyar nemzet sokat hangoztatott határok feletti egyesítésének minden bizonnyal egyik legfontosabb színtere Brüsszel. A határon túlról érkező magyar képviselők itt egyebek mellett anyanyelvükön szólalhatnak föl, megtehetik tehát azt is, amit a saját országuk parlamentjében aligha. A magyar delegációk legsikeresebbike a Fidesz – Magyar Polgári Párté, állapította meg Laczkó–Vass Róbert. Újra a jelöltek közt van a nagyváradi születésű Gál Kinga, valamint a roma származású Járóka Lívia, akik az emberi jogi, Őry Csaba pedig szociális kategóriában lett az elmúlt évek valamelyikében az Év Európai Képviselője. Járóka ráadásul az EP legnagyobb frakcióját adó Európai Néppártnak az idei kampányarca. Hasonló eredményekkel egyetlen más térségbeli delegáció sem büszkélkedhet. Érdekes módon az első roma képviselőt nem a „demokratikus normagyakorlattal” rendelkező, cigány kisebbséget is számláló nyugat-európai országok delegálták az Európai Parlamentbe, hanem az Európai Unióba 2004-ben újonnan érkező Magyarország, éppen Járóka Lívia személyében. A Fidesz az EP-parlamentbe biztos befutó helyre jelölte a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnökét, Kósa Ádámot, aki a jelbeszédet is a hivatalos európai uniós nyelvek rangjára kívánja emelni. Ez a képviseleti felkérés nem a toleranciát és a másság iránt való figyelmességet úton-útfélen hangoztató pártok részéről érkezett. Gál Kinga erdélyi származásúként pontosan ismeri a kisebbségi lét problémáit, e tárgyban saját bevallása szerint is igazi szélmalomharccal bízta meg az őt jelölő Fidesz öt évvel ezelőtt. Az újdonsült képviselő asszonynak sikerült egy olyan kényes kérdésben, mint a vajdasági magyarverések, határozott állásfoglalásra bírni az Európai Parlamentet. Külön érdeme, hogy a romániai magyar kisebbség ügyét sikerült nevesítve is bevinnie különböző EP-dokumentumokba. A „roma kisebbség ügyének európai szintű kezelését” szorgalmazó MSZP egyetlen roma jelöltet sem tervez Brüsszelbe juttatni, befutó helyet ugyanis cigány származású politikusnak nem ajánlottak. A Szabad Demokraták Szövetsége kormányzati szerepvállalása, politikai hitelvesztése miatt választási küszöb alá esett. A listát a Brüsszelben és Magyarországon egyaránt megbecsülésnek örvendő politikus, Szent-Iványi István vezeti. A válságba sodródott Magyar Demokrata Fórum EP-listájának második jelöltje, Habsburg György komolyan gondolja jelölését. Az MDF meglepetése a hajdan ősellenségnek számító közgazdász, Bokros Lajos listavezetővé jelölése, amely gyakorlatilag a párt szétesését eredményezi. Bokros, ha bejut, éppen a jelenlegi fórumos EP-képviselőt, a Brüsszelben sikeres zöldpolitikust, Olajos Pétert üti ki a ringből Brüsszeli képviselőségre pályázik Morvai Krisztina a Jobbik Magyarországért Párt színeiben. Ő újsütetű radikalizmusa és antiglobalizmusa miatt közismert, jogászként az Európai Emberi Jogi Bizottságban és az ENSZ nőjogi bizottságában is dolgozott, a családon belüli erőszak és a nőkkel szembeni diszkrimináció kutatója. A felvidéki magyarok Magyar Koalíció Pártjának jelenlegi támogatottságát és a pártszakadás közeli állapotokat figyelembe véve bravúros teljesítmény lenne megismételni az öt évvel ezelőtti választási eredményeket. Ehhez ugyanis Szlovákiában a magyarság számarányát jóval meghaladó mértékben a szavazatoknak legalább 14 százalékát kellene megszerezniük. Reális esetben a felvidéki magyarságnak egy képviselőt sikerül a jelenlegi kettő helyett Brüsszelbe juttatnia, listavezetőként Bauer Edit újrázhat. Romániában a Magyar Összefogás listája brüsszeli képviselethez valószínűleg ugyanazokat a szereplőket juttatja. Listavezetőként a jelenleg egyéni mandátummal rendelkező Tőkés László végre tagja lehet a legtöbb magyar képviselőt (Fidesz, RMDSZ, MKP) tömörítő EP-néppárti frakciónak. /Laczkó–Vass Róbert: Európába mindahányan. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./2009. május 25.Május 24-én a marosvásárhelyi Vártemplomban hirdetett igét Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Az istentiszteleten részt vett Szilágyi Zsolt EP-képviselőjelölt, illetve magyarországi politikusok: Lezsák Sándor, Soltész József, Éhn József, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért elnöke, és dr. Kósa Ádám EP-jelölt, a magyarországi Siketek és Nagyothallók Egyesületének elnöke. Tőkés László az istentisztelet után nyilatkozott a sajtónak. Kiemelte, hogy a templomban nagy súlyt helyeztek az értékválasztásra, hiszen, ha visszavezetjük a gyökerekig, akkor tulajdonképpen minden politikai választás egyben értékválasztást jelent. Beszédesnek nevezte az etyeki és a marosvásárhelyi kórusok, illetve Lezsák Sándor és Izsák Balázs jelenlétét, hiszen, mint mondta, ha a határok el is választanak, az értékek összekapcsolnak bennünket. A kérdésre, hogy milyen értéket visz a magyarság az Európai Unióba, Tőkés László kijelentette: „A hitükben megpróbált közép-kelet-európai országok népe általában a hitbeli többletet hozhatja, amit én a prédikációmban egy kissé világias, profán módon apportnak neveztem: igen, járuljunk mi is hozzá Európa közös értéktárához, gazdagítsuk mi is Európát azzal, ami nekünk van. ” /(mózes): „Az értékek összekapcsolnak bennünket” Tőkés László Marosvásárhelyen hirdetett igét. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./2009. július 16.A szlovákiai államnyelvtörvény ellen emelték fel szavukat az Európai Parlament magyar képviselői július 15-én, az EP Strasbourgban zajló plenáris ülésén. Kósa Ádám (Fidesz) felhívta a figyelmet arra, hogy Pozsonyban nemrégiben olyan szabályt fogadtak el, amely súlyosan korlátozza a kisebbségi nyelvhasználati jogokat. Közleményében felszólította a soros elnökséget jelenleg ellátó svéd kormányt is, hogy határozottan álljon ki az európai nyelvhasználati jog szabadsága mellett. Tabajdi Csaba (MSZP) bejelentette, levélben fordultak frakciójuk, az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport tagjaihoz, hogy támogatásukat kérjék a törvény elfogadhatatlan részeinek megváltoztatásában. Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője hangoztatta: a nyelvtörvény módosító indoklása egy ponton kimondja, hogy az államnyelv védelme bizonyos esetekben felülírhatja a szólásszabadság és a magánélet szabadságát. „Az az Európai Unió, amely befogad egy ilyen törvényt, immár nem a szabadság Európája” – hangsúlyozta. /Felszólalások a szlovák nyelvtörvény ellen az EP-ben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./2014. április 11.Tőkés harmadik a Fidesz EP-listájánÖSSZEFOGLALÓ – Tőkés László a magyar nemzetegyesítés folyamata újabb fontos állomásának nevezte, hogy a Fidesz színeiben indulhat a májusi EP-választáson. Az Orbán Viktor vezette kormánypárt csütörtökön jelentette be, hogy listája 3. helyét az EMNT elnöke foglalja el. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke foglalja el a Fidesz európai parlamenti jelöltlistája harmadik helyét – jelentette be csütörtökön az Orbán Viktor vezette kormánypárt. A vasárnapi országgyűlési választáson kétharmad-közeli eredményt elért alakulat listavezetője Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke, második Szájer József, harmadik Tőkés László, negyedik Deutsch Tamás, ötödik pedig Gyürk András. Vajdaság és Kárpátalja képviselője is befutó helyen A listát az alakulat országos választmánya hagyta jóvá, amelynek ülése után Kövér László, az Országgyűlés elnöke elmondta, azért került Pelczné Gáll Ildikó a lista élére, mert a Fideszben hagyomány, hogy mindig az egyik alelnök vezeti a listát. Hozzátette, az első 10–12 – fideszes becslések szerint biztos befutónak számító – helyen a határon túli területek képviselői is helyet kapnak. Szájer József EP-képviselő – aki csütörtökön nemzeti listának nevezte a Fidesz-névsort – továbbá bejelentette, az első öt jelöltet Gál Kinga, Schöpflin György – a nyugati magyarság képviselője – és Erdős Norbert követi. Utánuk Vajdaság és Kárpátalja képviselője következik – akiket később neveznek meg –, majd a 11. helyen Kósa Ádám, a 12-en pedig Hölvényi György szerepel. A lista 21. helyét egy felvidéki jelöltnek tartják fenn, akit szintén később nevesítenek. Szájer szerint Tőkés jelöltségéről egyeztettek az RMDSZ-szel is. Tőkés: a nemzetegyesítési folyamat új állomása Tőkés László a magyar nemzetegyesítés folyamata újabb fontos állomásának nevezte, hogy a Fidesz színeiben indulhat a májusi EP-választáson. A budapesti bejelentést követően kibocsátott nyilatkozatában az erdélyi EP-képviselő úgy értékelte, hogy a Fidesz–KDNP – folytatva a 2010-ben megalapozott nemzetpolitikai fordulatot – valódi „nemzeti csapattal” készül az Európai Parlamentbe, helyet biztosítva az elszakított nemzetrészeknek. Az EMNT elnöke emlékeztet, hogy 2007-ben, Románia EU-csatlakozásakor az „Unió, Erdéllyel!” kampányjelszóval vágott neki az európai útnak. „2009-től az EP-ben három EU-tagország magyar néppárti képviselői alkottak egy erős magyar küldöttséget, számszerűségükben is példázva, hogy a magyar nemzet Európa középnemzetei között foglalja el a méltó helyét. A nemzeti érdekérvényesítés az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tizenkét pontját megidéző jelmondatunkon is módosított: európai politizálásunk a „magyar unió az Európai Unióban” jelmondat értelmében valósult meg. Ez a folyamat teljesedik ki a Fidesz–KDNP ma bejelentett nemzeti listájával” – állapította meg Tőkés. Örvendetesnek nevezte, hogy a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseit – amelyeknek eddig az idén tízéves Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) adott keretet – immár nem csupán erdélyi (romániai) és felvidéki (szlovákiai) magyar EP-képviselőkkel, hanem a szintén befutóhelyeken szereplő kárpátaljai (Ukrajna) és vajdasági (Szerbia) politikusokkal tudják együtt képviselni. Tőkés szerint a nemzeti önrendelkezés azt jelenti, hogy egy erős Európában egy erős Magyarországra, erős magyar nemzetre van szükség. Hozzátette: nemzetünk viszont akkor válik erőssé, hogyha elszakított részei is dönteni tudnak saját sorsukról, vagyis ha sikerül kivívni az erdélyi és a székelyföldi magyarság, valamint Vajdaság, Felvidék, Kárpátalja magyar közösségeinek különböző formájú autonómiáit. „Az autonómia élő és sikeres európai gyakorlat. Ez a célunk” – szögezte le Tőkés László. Toró: biztosított az erdélyi magyarság képviselete Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a Krónikának úgy nyilatkozott, bebizonyosodott, hogy a Fidesz és Orbán Viktor pártelnök nem csak választási jelmondatnak használta a nemzetegyesítést, és ezt a csütörtökön közzétett jelöltlistával is bizonyítja, melyen Tőkés mellett Vajdaság és Kárpátalja képviselője is helyet kapott. „Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Tőkés László amellett, hogy 2007 óta képviseli az erdélyi magyarságot az Európai Parlamentben, ő tölti be a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöki tisztségét is, így továbbra is képviselni tudja az önrendelkezési törekvéseinket. Úgy gondolom, az erdélyi magyarok képviselete már biztosított az Európai Parlamentben, és ez örömmel tölt el” – mondta lapunknak a néppárt elnöke. Biró Zsolt: érdemes lett volna elgondolkodni Az április 6-án kiteljesedett nemzetegyesítési folyamat részeként értékeli Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke is Tőkés László Fidesz-listán való indulását. Szerinte azonban az illetékeseknek érdemes lett volna elgondolkodniuk azon, hogy amennyiben a volt püspök az erdélyi magyarok közös listájára kerül fel, akkor Románia esetleg eggyel több magyar és eggyel kevesebb román képviselőt jutathatott volna Brüsszelbe. Biró sok sikert kívánt Tőkés Lászlónak, és abbéli reményének adott hangot, hogy a komoly brüsszeli tapasztalattal rendelkező politikus a továbbiakban is szívén viseli az erdélyi magyarság ügyét. Kérdésünkre, hogy az MPP kizárja-e annak a lehetőségét, hogy az általa támogatott RMDSZ-listáról hárman kerüljenek be az Európai Parlamentbe, Biró nemmel válaszolt. A pártelnök azonban elismerte, a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint az RMDSZ-lista harmadik helye nem számít befutónak. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a téma kapcsán korábban úgy nyilatkozott, Tőkés László Fidesz-listán való indulása a hatályos választási törvények szerint semmiképp sem tudja befolyásolni az RMDSZ szereplését a május 25-én zajló EP-választáson. „Nem zavar Tőkés indulása, és ezt a lépést nem is kívánom kommentálni. A mi dolgunk az, hogy megfelelőképpen mozgósítsunk. Számításaink szerint amennyiben elérjük a 6 százalékot, az RMDSZ két képviselőt küldhet Brüsszelbe, 6,3 százalék körül már a harmadik jelöltünk is esélyes lehet” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek a szövetségi elnök. Mint ismeretes, az erdélyi magyar pártok összefogására tett eredménytelen felhívásai nyomán az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) február végén úgy döntött: nem indít saját jelöltlistát a május 25-ei megmérettetésen, hogy a kialakult helyzetben ne kockáztassa az erdélyi magyarság EP-képviseletét. Ugyanakkor azt javasolta Tőkés Lászlónak, fogadja el a Fidesz felkérését, és induljon a Fidesz-listán újabb brüsszeli mandátumért. Tőkés 2007-ben függetlenként szerzett brüsszeli mandátumot. Két évvel később, 2009-ben Magyar Összefogás néven az RMDSZ együttműködési megállapodást írt alá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT), és az RMDSZ jele alatt indított akkori közös EP-listát az EMNT elnöke vezette. Mivel Tőkés rendszeresen bírálta a szövetséget, és védnökségével színre lépett az EMNP, az RMDSZ idén már nem volt hajlandó tárgyalni a közös EP-lista lehetőségéről. Az állandó lakcím az irányadó Az európai parlamenti választásokon a szavazati jogot nem az állampolgársághoz, hanem az állandó lakcímhez kötik a jelenleg érvényben lévő szabályozások. Így akik állandó magyarországi lakcímmel rendelkeznek, akkor is szavazhatnak a magyar EP-listákra május 25-én, ha nem magyar állampolgárok. Ugyanakkor a frissen honosult kettős állampolgárok közül csak azok tehetik ezt meg, akik rendelkeznek állandó lakcímmel az anyaországban. Bár az uniós tagállamok választási törvényei tiltásokat tartalmaznak erre nézve, a gyakorlatban nincs kizárva, hogy kettős állampolgárok mindkét ország EP-listáira szavazzanak. Ezt azok tehetik meg – ahogy megtehették korábban is –, akik bejelentett módon Magyarországon élnek, ugyanakkor romániai személyi igazolvánnyal is rendelkeznek: ők például a magyarországi EP-választásokon leadott voks előtt vagy után ellátogathatnak a román külképviseletekre, vagy akár átléphetik a határt, és Romániában is szavazhatnak. Krónika (Kolozsvár) 2014. április 12.Népszabadság Online/„Magyarország nem gyarmat” Pelczné Gáll Ildikó lesz a kormánypártok listavezetője az Európai Parlamenti (EP) választáson. Tegnap a Fidesz választmányi ülése után Szájer József fideszes EP-képviselő a névsort a határon túl élő magyarságot is képviselő, a magyarság összetartozását jelképező „nemzeti listának” nevezte. Pelczné Gáll Ildikót ő követi, a harmadik Tőkés László. A választások után a „nemzeti összetartozás” listát szimbolizálva a volt királyhágó melléki református püspököt nevezték esélyesnek az első helyre, Tőkés László Orbán Viktor favoritja volt. Végül a Fidesz-vezérkar úgy határozott, női politikussal, a Fidesz alelnökével „reprezentál” május 25-én az EP-választáson. A listán negyedik Deutsch Tamás, aztán Gyürk András, Gál Kinga, Schöpflin György, Erdős Norbert, valamint Kárpátalja és a Vajdaság egy-egy képviselője szerepel, míg a tizenegyedik helyen Kósa Ádám, a tizenkettediken pedig Hölvényi György jelenlegi egyházügyi államtitkár, a huszadikon a KDNP-s Pálffy István, a huszonegyediken pedig a Felvidék egy képviselője. A lista végére feltették Orbán Viktor miniszterelnököt is. Magyarország 21 képviselőt delegál az EP-be, a tegnapi sajtótájékoztatón Pelczné Gáll Ildikó 10-12 fideszes mandátum megszerzését nevezte reális célkitűzésnek. A Népszabadság már a hét elején beszámolt arról, hogy a KDNP-s Surján László, az EP alelnöke haza szeretne térni Brüsszelből. Így eléggé feszültre sikeredett az egyeztetés a listaállításról, mivel a „bajtársi szövetséges” KDNP nem kapott „tuti” helyet. Hölvényi György éppen a 12. a listán, így nem garantált, hogy EP-képvi selő lesz. Szájer József az EP-be delegált magyar kormánypárti politikusok figyelmébe ajánlotta a békemenetes jelszót: Magyarország nem gyarmat. Olyan önálló ország, amely büszke saját cselekedeteire és hagyományaira, ugyanakkor teljesíti az EU-s együtt-működésből fakadó kötelezettségeit, „hiszen a klubnak tagjai vagyunk”. „Nem fogjuk hagyni, hogy Magyarországot az EP-ben bárki is lejárassa”, és hogy veszélyeztessék a magyar fejlesztési forrásokat – tette hozzá. Pelczné Gáll Ildikó – aki vasárnap, a választás éjszakáján Orbán Viktor mellett állt a Duna-parti színpadon – határozott magyar érdekképviseletet ígért, azt mondta, hogy meg fogják védeni a rezsicsökkentést és a magyar földet. Semmilyen diktátumot nem fogadnak el az Európai Bizottságtól, „nem tekintjük az Európai Bizottságot Magyarország kormányának” – hangoztatta a sajtótájékoztatón. Arra, hogy az unió bírósága szerint nem összeegyeztethető az uniós joggal, hogy Magyarország lehetővé tette, évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni, illetve főzetni, Pelczné Gáll Ildikó úgy reagált: „nem vagyok kétségbeesve a pálinkafőzéssel kapcsolatban”, ez egy hosszú folyamat, a vélemények ütköznek, és nyilván van olyan pont, amelyet korrigálni lehet. Szájer József ehhez azt tette hozzá, hogy eddig is küzdöttek, ezután is küzdeni fognak „minden őrültség és minden irracionális szabály ellen”. NOL.hu 2017. január 12.Bátorítani kell az anyanyelvhasználatot az Európai UnióbanBátorítani kell az anyanyelvhasználatot, az uniós polgárok anyanyelven történő tájékoztatását az Európai Unióban – ezt hangsúlyozták azon az európai parlamenti konferencián, ahol képviselők és szakértők a nyelvi egyenlőség kérdéséről a digitális korszak technológiai lehetőségeinek tükrében beszélgettek. Elhangzott: a minél szélesebb körű anyanyelvhasználat nem csupán a gazdaságot élénkíti, hanem hozzájárulhat ahhoz is, hogy az uniós polgárok megfelelően tájékozottak legyenek, és ezáltal közelebb érezzék magukhoz a különféle közpolitikákat is. Az EP tudományos kérdésekkel foglalkozó osztálya (STOA) által szervezett január 10-i találkozó több európai parlamenti képviselő szakmai támogatásával valósult meg: Algirdas Saudargas litván néppárti képviselő mellett Sógor Csaba erdélyi, Jill Evans welszi zöld párti, Kósa Ádám fideszes és Evzen Tosenovsky cseh konzervatív képviselő is támogatta az esemény megszervezését. Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő javaslatára Horváth István, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója külső szakértőként volt jelen. Horváth István előadásában ismertette az erdélyi magyarok anyanyelv-használati lehetőségeit, hangsúlyozva, hogy a nyelvi egyenlőség tekintetében nemcsak a jogszabályokban lefektetett rendelkezések fontosak, hanem a gyakorlati megvalósulás is. Elmondta, az erdélyi magyarok csak bizonyos területeken használják anyanyelvüket: otthonaikban és egyes közösségekben, például iskolában, templomban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közszférában például szinte csak a többség nyelvén tud érvényesülni a magyar kisebbség, a közérdekű internetes oldalak is csak román nyelven érhetők el. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy számos olyan szolgáltatás, kereskedelmi céllal működő internetes oldal létezik, amely bár az erdélyi magyarokat is célközönségének tartja, nem kínál magyar nyelvű ügyfélszolgálatot számukra. Jó példaként említette, hogy van már olyan bank Romániában, amely az erdélyi magyarok számára anyanyelvű tájékoztatást és szolgáltatásokat is nyújt. Sógor Csaba hangsúlyozta: vannak olyan európai tagállamok, ahol egyenesen kisebbségellenes, kisebbségi nyelvellenes törvénykezések vannak, és előfordul olyan is, ahol a törvénykezés adott, de annak gyakorlati alkalmazása még várat magára. Az RMDSZ-es EP-képviselő szerint ahhoz, hogy ez változni tudjon, az oktatás rendszerének és módjának is változnia kell ezekben a tagállamokban: a megfelelő oktatás ugyanis elősegítheti a többség és kisebbség viszonyának javulását. Mindez emberi jogi tekintetben is fontos, ezért Sógor Csaba úgy véli: létkérdés, hogy az EU számon kérje tagállamain a koppenhágai kritériumokat. „Gyakran mondjuk azt, hogy a többség és kisebbség viszonyának javítása gazdasági előnyökkel is járhat. Ez a konferencia is rámutatott arra, hogy a nyelvi akadályok lebontása nem csupán emberi jogi kérdés, hanem gazdasági szempontból is fontos” – utalt a képviselő a bemutatott adatokra. Ezek szerint az uniós állampolgárok alig 15%-a vásárol más európai tagállamból, ugyanakkor a kis- és középvállalkozások mindössze 5%-ának sikerül más uniós országban is értékesítenie termékeit – ez nagyon gyakran áll összefüggésben azzal, hogy az angolon kívül nem nyújtanak tájékoztatást vásárlóik számára saját anyanyelvükön. A szakértők egyetértettek abban, hogy a digitális korszak térnyerésével az angol nyelv térnyerése is egyre inkább megfigyelhető. Ez a jelenség azonban sok uniós polgárt szigetel el az információtól, hiszen tévhit, hogy általánosan elterjedt az angol nyelv ismerete. Az uniós polgárok gyakran ütköznek nyelvi akadályokba, amelyeket a szakérők szerint az anyanyelv-használat bátorításával, illetve a nyelvi technológiák fejlesztésével lehet felszámolni, mind a közszféra, mind a kereskedelem területén. A konferencia egyértelmű következtetése, hogy az Európai Unióban elő kell segíteni az anyanyelvhasználatot, az uniós polgárokat a saját nyelvükön kell elérni, megszólítani, és nagyon fontos, hogy a technikai fejlesztések is tudatosan kövessék ezeket az elveket. „Nagyon fontos, hogy az erdélyi magyarok nyelvhasználati lehetőségeit ismertetni tudtuk, mert így a konferencia következtetései, amelyekből később akár szakpolitikák is születhetnek, a kisebbségek nyelvi jogaira is kitérnek” – értékelte a konferenciát Sógor Csaba. Nyugati Jelen (Arad) lapozás: 1-6
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
